Süttői Erdészeti Igazgatóság

Természeti környezet

A Süttői Erdészeti Igazgatóság területe a Dunántúlon, a Dunazug hegység legnyugatibb részén, a Gerecsében található. A hegység az Esztergom, Komárom és Tatabánya közötti háromszögben található. A Gerecsén belül az Erdészet kezelésébe tartozó tájak: a Központi Gerecse, a Nyugati Gerecse, Gerecsei kismedencék (Tardos), valamint az Almás-Táti Duna völgy. Az átlagos tengerszint feletti magassága: 450 méter.

A Központi-Gerecse (Magas-Gerecse) legkiemelkedőbb pontja a Gerecse-tető, magassága 633 m. A hegység jelentősebb csúcsai a Péter-tó (598 m), Nagy-Pisznice (545 m), Nagy-Eménkes (526 m), Gorba-tető (505 m,) Bagoly-hegy (499 m), Tűzköves (485 m), Kecske-kő (445 m), Nagy-Somlyó (427 m), Asszony-hegy (375 m).

A hegység vízfolyásai a Bikoli-patak, a Bajóti (Luka)-patak, Büdös-patak, amelyek – mint  időszakos vízfolyások – gyakran kiszáradnak – a Dunába vezetik a vizet.  A Gerecse-patak vízének felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó a Pap-réti tó és a Bikoli-patak mentén található Malom-völgyi tó.

A hegység összességében véve vízhiányos terület. Jelentősebb forrásai: a Kastély-forrás, a Berzsek-forrás, az Alsó-Marton-kút, a Fica-forrás, a Herpi-forrás és a Szépasszony-kútja.

A Gerecse hegység főként mészkőből és dolomitból épül fel. A rögvonulatok magas fekvésű, lösszel kibélelt árkos besüllyedéseket, medencéket fognak közre. A felszínt karsztosodó kőzetek építik fel, a beszivárgó víz néhol barlangokat hozott létre. Jelentősebbek a Júra-zsomboly, a Pisznice-zsomboly, a Tűzköves barlang, a Döbbenet barlang, a Keselő-hegyi barlang. A térségben jelentős triász- és jurakorú mészkő-előfordulások vannak, amelyeket évszázadok óta bányásznak építési- és díszkőnek.

A hegység éghajlatát összességében a mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz klimatikus jellemzőkkel határozhatjuk meg. Az átlagos évi csapadék: 604 mm, a tenyészidőszaki csapadék: 345 mm. A hőmérséklet évi átlaga 9,5 oC.

Az Erdészet területén a talajképző tényezők hatására legnagyobb részt erdőtalajok alakultak ki, azonban az erózió következtében jelentős területet foglalnak el a váztalajok is. A leggyakrabban előforduló talaj típusok a barnaföldek (43 %), rendzinák (39 %), agyagbemosódásos barna erdőtalajok (11 %).

A Gerecse növény- és állatvilága változatos. A hegységben járva a hegytetőkön mészkedvelő karsztbokor-erdőket találhatunk, ezek természetes erdőtársulásai: a sajmeggyes karsztbokor erdők, valamint a molyhos-cseres tölgyesek. A hegység 300-400 méter közötti tengerszint feletti magasságában, a főleg melegebb kitettségű hegyoldalain a cseres-kocsánytalan tölgyesek erdőtípusát találjuk (45 %). Zonálisan 300-500 méter közötti tengerszint feletti magasságban a gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (14 %) valamint 500 méter felett – kis részarányban, szigetszerűen – középhegységi bükkösöket találhatunk (10 %).

A Gerecse hegységben megtalálható, természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú növényfajok: turbánliliom, magyar zergevirág, sárga kövirózsa, sugaras zsoltina, árvalányhaj-fajok, valamint a fokozottan védett magyarföldi husáng.

A nagyvadfajok közül az Erdészet területén sok szarvas, vaddisznó, őz, muflon él. Kevés dámszarvas is előfordul. Az apróvadfélék közül élőhelyet talál itt a nyúl, a fácán, de él itt a vadmacska, a borz, valamint a róka is. Előfordulnak még egyéb emlősfajok is, mint például a nagy- és a mogyorós pele. A térség madárvilága jelentős. A fokozottan védett fajok közül a kerecsen- és vándorsólyom, kígyászölyv, parlagi sas, rétisas, uhu, gyöngybagoly, fekete gólya, barna kánya, fehérhátú fakopáncs, hamvas küllő, gyurgyalag, bajszos sármány és az örvös légykapó talál költő-, illetve élőhelyet a hegységben.

A védett denevérfajok közül megtalálható itt a fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, a nagyfülű denevér, a csonkafülű denevér és a pisze denevér. A kétéltűek és hüllők közül a barna varangy, zöld levelibéka, erdei béka, vöröshasú unka, valamint az erdei- és rézsikló, a zöld gyík, valamint a lábatlan gyík fordulnak elő a területen.

Gazdálkodás

A fenntartható erdőgazdálkodást a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetes erdőtársulások fafaj-összetételével közel azonos, őshonos fafajokból álló, elegyes erdők kialakításáért tett elkötelezettségünk biztosítja. Ennek érdekében hosszú időtartamú, magról történő természetes erdőfelújításokat alkalmazunk, illetve hagyjuk érvényesülni a természeti folyamatokat.

Az optimális termelékenység fenntartása csak a védelmi funkciók maradéktalan érvényesítése mellett lehetséges! Ez jelenti a növény- és állatfajok, ökoszisztémák lokális és regionális sokféleségének fenntartását, a talaj termőképességének megőrzését, valamint a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülését.

Az Erdészet közel másfél millió köbméteres élőfakészlete jelentős nyersanyagbázist jelent, hasznosítása igen nagy felelősségű szakmai munka. Az erdőt, ezt az óriási értéket a jövő nemzedékeinek csak úgy lehet fenntartani, ha alaposan átgondolt, biztos alapokon nyugvó gazdálkodást folytatunk. Az Erdészet átlagosan mintegy bruttó 25 ezer köbméter fa kitermelésére kap lehetőséget évente, az erdőtervekben foglaltak szerint. A kitermelt faanyag részben a faipari feldolgozásban hasznosul (14 %), de évről évre növekvő a lakossági tűzifa-kereslet is.

A Süttői Erdészet vadgazdálkodási területe meghaladja a 9.500 hektárt, 75 %-os erdősültséggel. Az újonnan érkezőknek csakúgy, mint az évente rendszeresen visszatérő vendégeknek, jó szórakozást nyújt a kiváló vadállomány által biztosított vadászati lehetőség.

A zárt erdőtömbök nagy létszámú szarvas- és vaddisznó-állomány létét biztosítják évszázadok óta. Szarvas és vaddisznó mellett muflon- és őzvadállománnyal folyik nagyvadgazdálkodás.

A terület gímszarvas állománya jelentős, a trófeák minősége jó. Az őshonos, kárpáti típusú gímszarvasra kevés ágszámú, nagy szárhosszúságú, jó fajsúlyú agancs a jellemző. A szarvasbikák érett korban 7-9 kilogrammos agancsot növesztenek. Az elejtett bikák trófeái között minden évben található arany-, ezüst- és bronzérmes.

A muflonpopuláció közelít a magyar minőséghez, de amíg gímszarvasból évi 50 bika elejtésére van lehetőség, kosból csak néhány példány a kínálat. Majdnem minden évben kerül egy-egy 90 cm csigájú kos terítékre.

A terület lehetővé teszi magas igényt kielégítő vaddisznóhajtások rendezését, ahol 10 vadásszal naponta 20-30 disznóból álló teríték érhető el. E szabad területi hajtások hangulata élményszámba megy. Kisebb jelentőségű az őzállomány. Májustól augusztusig 2-300 g-os bakok ejthetők el.

A vadászatra érkező vendégeinket alsóvadácsi vadászházunkban fogadjuk és szállásoljuk el, ahol szakképzett személyzet gondoskodik a magas igényeket is kielégítő ellátásról. Egyéni vadászokat éppoly szívesen fogadunk, mint húszfős csoportokat, biztosítva számukra a nagyszerű és páratlan vadászati lehetőséget, jellegzetes és biztos trófeát, a tökéletes kikapcsolódást. A vadászház természetesen szezonon kívül is rendelkezésre áll, úgy belföldi, mint külföldi vendégek számára.

Az Erdészet területéből több mint 4400 hektár a Gerecsei Tájvédelmi Körzetbe tartozik. A fokozottan védett terület nagysága 364 hektár, amely az Asszonyhegyet és a Pisznice-hegyet foglalja magába. A többi terület szinte kivétel nélkül NATURA 2000 oltalom alá esik. Az Erdészet kezelésében egy gyönyörű arborétum is van, amely a fenyőfa-félék gazdag gyűjteménye. Ezeken kívül a Száz-völgyi erdőrezervátum kiemelkedő természetvédelmi jelentőségét kell megemlítenünk.

A Vöröshidi Természetvédelmi és Geológiai Tanösvény a Gerecsei Tájvédelmi Körzet sajátos hangulatú, kiemelkedően szép domborzati adottságú környezetében, a Malom völgy és a Bagoly völgy találkozásánál került kialakításra. Létesítésének célja az volt, hogy a természetjárás, a turizmus és az idegenforgalom igényeit is kiszolgálva, a helyszíni bemutatás eszközeivel ismertesse meg az érdeklődőket a környék egykori kőfejtőinek helyi, sőt országos jelentőségű földtani, őslénytani, botanikai és állattani érdekességeivel. Látványos formákat mutató, a vadregényes tájképet gazdagító sziklafalak, az élményt adó növény és állatvilág azok számára is kellemes kikapcsolódást, felüdülést biztosít, akiket kíváncsiságuk és a természet szépségei, érdekességei iránti fogékonyságuk idevezet.

Magyarországon számos olyan erdő-és mezőgazdasági terület volt (van), amely katonai objektumok védelmére, katonai tevékenység miatti igénybevételre, valamint katonai területek hasznosítására szolgált. A térségben működik a MH 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár harckocsi-lőtere. A hónap meghatározott napjaiban végrehajtott katonai használatok (lövészetek) során az erdőterület bizonyos részei lezárásra kerülnek. A látogatóknak ilyenkor tilos a lőtér becsapódási védőzónájában tartózkodniuk!