Dabasi Erdészeti Igazgatóság

A természeti környezet

Táborfalva a 100 km²-es területével a legnagyobb hazai katonai gyakorló területei közé tartozik. A Pest-megye déli és Bács-Kiskun-megye északi részén elhelyezkedő terület jellemző tengerszint feletti magassága 80-110 méter. Hét községhatárt érint az Erdészet területe.

A Dél-Pest-megyei Homokhátság a Duna nagy hordalékkúpjának maradványa. Legjellemzőbb formák a közel párhuzamos elhelyezkedésű buckacsoportok. Nagy foltokban kötött, félig kötött homokbuckák és a turjánvidékre jellemző mély térszínek jellemzik. A felszín horizontálisan igen gyengén szabdalt.

A terület uralkodó talajképző kőzete a Duna hordalékanyagából kifújt és átrendeződött homok, helyenként löszös üledékkel. A buckaközi laposokban és a terület közepén, lévő gyepterületeken réti talaj, síkvidéki láp talaj, a kunpeszéri területeken szikes talajok is előfordulnak. A gyenge tápanyag-gazdálkodású talajok vannak többségben. A területről általánosságban elmondható, hogy a talajviszonyai kedvezőtlenek.

A Duna-Tisza-közi Homokhát tájegységre a kontinentális éghajlat jellemző. A terület 100 %-ban az erdősztyepp klímatípusba tartozik. Jelentősebb mikroklímatikus hatásként az erdők árnyalása által kialakuló jobb vízgazdálkodás említhető meg. Az utóbbi évek rendszeresen visszatérő aszályos időszakok (2000. év: 430 mm, 2003. év: 470 mm csapadék) miatt a nyári vízhiány kritikus szinten várható az elkövetkező években is.

A területen jelentősebb természetes vízforrás nem található. A talaj vízellátása a talajvízre, a csapadékra és az idefolyó vízre alapul. Az alapkőzet és a valamikori Ős-Duna sóderágyai miatt a Duna vízszintje alapvetően befolyásolja a terület talajvízszintjét. A viszonylag nagy távolság miatt azonban a vízszintingadozás késve, esetleg nem jelentkezik a területen. A XX. század elejétől a Dunavölgyi Főcsatorna, Duna-Tisza csatorna és XX. Csatorna építése a talajvízszint jelentős csökkenését, a terület kiszáradását hozta.

A terület a Duna-Tisza-közi Homokhát erdőgazdasági tájba tartozik. Legjellemzőbb természetes erdőtársulásai: borókás-nyarasok (Junipereto-Populetum albae) és pusztai tölgyesek (Festuco-Querucetum roboris danubiale). Jelentős területeket nyílt növénytársulások borítanak. Az őshonos fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra) mellett a legtöbb erdőterületet ültetett akác (Robinia pseudoacacia), nemesnyár (Populus euroamericana), szürke nyár (Populus canescens), erdei fenyő (Pinus sylvestris), fekete fenyő (Pinus nigra) fafajok borítják.

A terület természetvédelmi szempontból rendkívül változatos, nagy fajszámú. Több tucat védett és fokozottan védett állatfaj él a területen. Igazi ritkaságokkal – mint a rákosi vipera, túzok, parlagi sas, magyar futrinka – büszkélkedhetünk. A vadállomány az észak Kiskunságra jellemzően apróvadas. Fácán, mezei és üregi nyúl, őz, alkotja a vadlétszám nagyrészét. Számottevő létszámban él még a területen a vaddisznó. Előfordul váltóvadként a területen még dám és gímszarvas is.

Gazdálkodás

Az alföldi viszonyoknak megfelelően kétféle erdőfelújítási módot alkalmazunk: természetes sarjaztatást az akác és hazainyár fafajoknál és mesterséges – teljes talajelőkészítéses – erdőfelújítást a nemes nyáraknál. A természetes felújítások az erdőfelújítások egyharmadát teszik ki. A mesterséges erdőfelújítások a gyenge állományok után és az erdő természetességi állapotának javítása céljából fafajcserékkel történnek. Újdonság, hogy néhány éve hazainyár állományokban kísérleti jelleggel szálaló üzemmódban kezel az Erdészet néhány erdőrészletet.

Évente a véghasználattal érintett átlagosan 83 hektár területről 12-13 ezer bruttó m³ faanyagot termelünk ki. Gyérítéseink 129 hektárt, tisztításaink 64 hektárt tesznek ki, amelyekben 2-3 ezer m³ faanyagot termelünk ki. A fafajösszetételből adódóan az akác és egyéb kemény fafajokból zömmel vastag tűzfa, kevés fűrészrönk, kivágás és kerítésoszlop termelhető. A nemesnyárból és fenyő fajokból jó a fűrészrönk-kihozatal, emellett még papírfa és forgácsfa készül. A hazainyár-fajok iparifa-kihozatala jóval gyengébb ezért ott a forgácsfa a jelentősebb választék.

Vadászterületünk mintegy 7.800 hektár nagyságú. A jellemzően apróvadas területen az évente két-három dámvad, hetven-nyolcvan őz, hatvan-nyolcvan vaddisznó, százhetven fácán és nyúl kerül elejtésre. A vadászati lehetőséget teljes egészében belföldi vendégvadászoknak értékesítjük. Az őz trófeaminősége a pest-megyei átlagot eléri. A kiváló élőhely miatt a vaddisznóállomány jelentősen megnövekedett, immáron „vegyesvadas” területről beszélhetünk. A vad téli és nyári etetéséről gondoskodunk.

Területünkön jelentős mennyiségű szántó-, rét- és legelőterület van. Ezek egy részét haszonbérleti formában hasznosítjuk, de egyre jelentősebb a saját művelésű, hasznosítású terület aránya. A közepes minőségű területeken kukoricát, tritikálét, napraforgót és cirkot termesztünk. A lucernaterület növelése is célunk, mert a bizonytalan vízviszonyok miatt megnőtt a jelentősége a kaszálóknak. A katonai és természetvédelmi szempontokat messzemenően figyelembe vevő gazdálkodást valósítunk meg.

A lőtér területén kívül eső katonai területeken is végzünk erdőgazdálkodási, fakitermelési, fenntartási és megbízásos munkákat. A szükséges szakmai tapasztalat birtokában a különleges igényeket is ki tudjuk elégíteni. A speciális, veszélyes fakitermeléstől a parkosításig széles körű szolgáltatásokat nyújtunk.

Területünk Dél-Pest-megye talán legjelentősebb természetvédelmi értékeivel rendelkezik. A lőtér viszonylagos zártsága miatt fontos természeti értékek maradtak fenn. Az értékek védelme kiemelt jelentőségű feladata az Erdészetnek, amelyet legjobb tudásunk szerint végzünk. A rendkívül ritka és védett növény- és állatfajok (pl. rákosi vipera, túzok, magyar futrinka, csikófark, homoki nőszirom, óriás útifű) megőrzéshez szükséges szakmai feltételek biztosítottak az anyagi fedezetet, pedig pályázatok révén biztosítjuk.

A néhány éve létesített Betyárdombi Tanösvény ismert és kedvelt kirándulóhelye lett a környékbelieknek. A Tanösvényen csodálatos környezetben mutatjuk be a környék természeti értékeit. Az iskolákból sokan keresik fel a Tanösvényt, ahol szakvezetéssel biztosítjuk a rendhagyó természetismeret órák lehetőségét. Terveink között szerepel egy erdei iskola létrehozása is amelyet, szeretnék a közeljövőben megvalósítani.

A terület jellegéből adódóan a katonai érdek elsődlegesek a gazdálkodás egészét tekintve. Az év jelentős részében katonai lövészetek, gyakorlatok vannak, emiatt a munkáinkat a lőtér elfoglaltságához kell igazítanunk. A katonai szervezetekkel kialakított jó kapcsolatnak köszönhetően meg tudjuk oldani, hogy az erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vadgazdálkodási munkáinkat gördülékenyen tudjuk elvégezni.

A területen 2011-2016. között – az EU LIFE+programjának támogatásával – jelentős természetvédelmi és élőhely-fejlesztési munka folyik (www.turjanvidek.hu). A projekt legfontosabb feladata a terület déli részén lévő homoki gyepek és erdők mentesítése invaziv fajoktól, erdőszerkezet átalakítása őshonos fafajokkal, rákosi vipera élőhelyének fejlesztése. A munka jelentős mértékben elősegíti a kiemelten fontos állat és növényfajok megőrzését. A példa értékű összefogásnak köszönhetően gördülékenyen folyik a program megvalósítása.